voila…
és íme, végre visszatértem. tudom kedves olvasó, nagyon hűtlen voltam, nagyon sokáig. sajnálom… kérlek, csak ne lincselj meg!! jah, hogy nem is készültél rá? ohh bocsánat 🙂
azt hiszem jó sok történettel tartozom neked. ahogy elolvastam előző két írásom rájöttem h rengeteg dolog történt velem azóta. már túl vagyok egy kapcsolaton is. persze nem az egyes vagy kettes számú jóképű pasival. sajnos. bár már azt hiszem sikerült előrébb lépnem velük kapcsolatban. de nem innék előre a medve bőrére, várjuk ki a szeptember első hetét, amikor is remélhetőleg mindkettővel találkozom. na és persze a volt barátommal is…
a kapcsolatom:
az egyik csoporttársamnak hála megismertem egy tündéri srácot. tényleg nagyon édes. jah és teszem hozzá matekzseni… 🙂 micsoda véletlen ugye? 🙂 természetesen egy csoportban voltam vele matekon, persze h felkeltette az érdeklődésem, mint minden jóképű pasi 🙂 szóval ami megtörtént az úgy történt, hogy Cate mesélt rólam Neki. Ő pedig felvett iwiwen. megbeszéltünk egy találkozót, és este már úgy mentem vissza a koliba, hogy ha a fogaim világítanának, akkor egy száz vattos égővel vigyorogtam volna mindenkire 🙂 volt barátom. és mint minden kapcsolatom elején, akkor is azt hittem h a világ legjobb pasija. hát, nem is tévedtem. csak épp nem illettünk össze. eleinte jól megvoltunk. szerettem, de tényleg. talán még egy picit most is. néha még hiányzik. de jobb nekem így, szabadon. szóval, eleinte ment minden mint a karikacsapás. vagy Ő jött hozzám, vagy én Hozzá, a suliban is sokat találkoztunk. aztán jött a nyár. meg a távolság. és egy idő után nem éreztem annyira h hiányzik. meg egyre többet veszekedtünk lényegtelennek tűnő dolgokon. persze mindig kibékültünk, meg nem voltak nagy viták csak éreztük h vmi nem oké. aztán jött a július vége. én meg nem bírtam tovább. jött egy nagy vihar, nagyon összekaptunk, nem volt békülés, és a végén ultimátumot kaptam. elhagytam. nem érdemelte meg. mert szeretett. de én már nem. egy bölcs asszony azt mondta nekem, hogy senkivel se maradjak együtt csak azért mert sajnálom. túl sokszor követtem el ezt a hibát ahhoz hogy most újra beleessek. pedig tényleg nagyon aranyos pasi. én meg összetörtem a szívét. mint már oly sokszor másoknak is. de ez van, én asszem nem változom, már csak ilyen szívösszetörő leszek 🙂
kedves olvasó, nagy hír, a nyáron megszereztem az első munkahelyem. szép dolog tudom, 20 éves nagy szamár léttemre még csak az első munkahelyem. de hát ez van nincs mit rajta szépíteni, letagadni meg nem akarom. de bevallom, nagyon jó volt. élveztem 🙂 egy kis kórházban dolgoztam. na jó nem is annyira kicsi. de ez nem is lényeg. a hangulat szuper volt, ennyi szerető ember még nem vett körül. nem hittem volna h egy munkahelyen ennyire rendesek is tudnak lenni az emberek. ha vmit 50szer kérdeztem meg, akkor annyiszor mondták el. 🙂 fantasztikus volt.
most egyenlőre angolosan távozom, Hugi és én egy filmet készülünk megnézni és hamarosan kezdődik.
igyekszem most már gyakrabban írni, remélem azért nem pártoltatok el tőlem teljesen írásaim hiányában…
óó és köszönöm a hozzászólást, ráébresztett, hogy van azért egy pár sztorimra éhes olvasóm. köszönöm Nektek! 🙂
