végre itthon vagyok… na jó nem is itthon, hanem a koliban… de ez itthon van 🙂 basszus a kedd az egyik legrosszabb napom… :S reggel nyolctól délután negyed hatig óráim vannak… ugye milyen kaki? na nem mintha nem lógtam vna el még sose egyről sem, de azért minden héten nem tehetem meg… na mindegy… fárasztó volt azért ez a napocska…
na jó annyira nem is… rossz szokásomhoz híven ma is olvastam… tök jó, Zsófi hozott nekem három teljes szivek szállodája könyvet :D:D természetesen volt ma vagy 5 előadásom, mindegyiken azt olvastam 🙂 az első résszel délre már végeztem is 🙂 amúgy nem falom a könyveket még véletlenül sem… 🙂 asszem ezen kívül semmi érdemleges nem történt a suliban… jah de… újabb bizonyítékot nyert az a tény, h mennyire hülye is vagyok valójában a matekhoz… azt hiszem ez most már egy megmásíthatatlan dolog marad… hogy nem lehet valamit ennyire nem érteni, mint nekem a matekot?? kezdek kétségbeesni. nem értem már azt sem, h egyáltalán előző félévben hogy a manóban nem húztak meg matekból??? nah de ami késik, nem múlik… asszem most kiteszem iwiwre kétsébeesett kiáltásom a világ számára, h : PROFI, JÓKÉPŰ, KEDVES ÉS OKOS MATEKTANÁR KERESTETIK EGY MATEK TERÉN GYENGEELMÉJŰ LÁNY SZÁMÁRA!!! 😀 🙂
2008. márc. 13. 20:10
nos lusta voltam végigírni a múltkor -tehát kedden – a bejegyzést és azt hiszem most akkor folytatnám… 🙂 húzós volt a hét… kedden este 10 felé legjobb bnőm sírva fakadt a telóban…. rohantam… szegénykém… kicsit nagyon taccson volt… de sikerült felvidítani :):) ez azért tök jó 🙂 másnap úgy volt h megyünk Loviba (vagyis szerdán) hát mentünk is, el is kezdtünk vna készülődni… de aztán egy másik bnőm volt a béka sejhaja alatt… őt is mentünk vígasztalni – de őt már ketten 🙂 – és csak utána mentünk Loviba…
hát a Lovis esténk… tartozom egy vallomással… oda vagyok egy pasiért.. eszméletlen cuki édes észbontó jóképzű és még sorolhatnám, holnapig sem érnék a végére 🙂 egy koliban lakunk… egy gond van… na jó lehet h kettő 🙂 az egyik h 26 éves, ami azt jelenti h valószínűleg jövőre már nem lesz itt… a másik, h észrevett, megvolt a szemkontaktus, meg eljutottunk a köszönés szintjére, de ennél semmi több… nem akar jobban kapcsolatot teremteni velem… vagyis azt hiszem… ezt tegnap óta gondolom így… ugyanis mikor elindultunk a Loviba, akkor ő meg a haverjai is jöttek utánunk… hát eleinte még figyelt is, de aztán nem érdekeltem…. ez elszomorító… ennyire rossz nő lennék, vagy ennyire türelmetlen? 🙂 remélem a második 🙂
na megyek, fáradt vagyok, mára csak 3 órát aludtam, azt hiszem szükségem van némi pihenésre 🙂
